Hétrészes kibeszélő a szumó kultúrájáról

01 - Japán

Másképpen: A Felkelő Nap országa.

Egyedülálló földrajzi adottságok, elszigeteltség és választott elszigetelődés, sajátos tradíciótisztelet mind hozzájárulnak annak a nyugati szem számára teljesen szokatlan, mégis csábító kultúrának a kialakulásához, amely ezt az egyedülálló nemzetet jellemzi.

Szusi, rizs, sudoku, haiku, kabuki, no, Kurosawa, anime, manga, Dragon Ball, Pokémon, Tamagotchi,

Nintendo, yakuzák, gésák, origami, ikebana, bonsai,

szamurájok, karate, kendó, aikido, judo és természetesen: szumó.

02 - Alapszabályok

Két birkózó küzd meg egymással a 4 méter 55 centis, kör alakú, agyagból és földből kialakított küzdőtérben. Az veszít, aki kilép a körből vagy akinek a talpán kívül bármelyik más testrésze hozzáér a talajhoz. Tiltott technikának minősül az ökölbe szorított kézzel való ütés, a hajhúzás, a szemkinyomás és az ágyéki terület támadása. Derékon fölül rúgni és a másik ujjait hátra feszíteni is tilos! A fent említett tiltott technikákon kívül mégis mintegy 82 különböző győztes technikát használhatnak egymás ellen a küzdő felek...

03 - Mélyen beágyazódva a kultúrába

"A szumó Japán nemzeti sportja."  Ezt a rövid definíciót olvashatjuk a legtöbb szumóval foglalkozó írásban, azonban némi kutakodás után hamar rájöhetünk, hogy ennél sokkal többről van szó. A Japán-szigeteken talált barlangrajzok arról árulkodnak, hogy a mai szumó korai elődje már a történetírás előtti időkben is létezett, a funkciója vélhetően vallási volt, a földművesek a jó termésért imádkoztak az isteneknek.

Az első írásos emlék, melyben a szumót megemlítik, a 712-re datált Kojiki avagy a "Régi Dolgok Krónikája". A japán mitológia történeteit tartalmazó könyv egyik fejezete a Kuniyuzuri , vagyis "a föld békés átadásá"-nak legendáját írja le. A történet szerint Amaterasu, a Napistennő úgy döntött, hogy megszerzi magának a "náddal borított középső világot", Ashihara no Nakatsukuni-t, azaz a későbbi Japánt, mely fölött eddig Okuninushi, a földi istenség uralkodott. Hosszú évekkel később végül egy Takemikazuchi (Amaterasu harmadik fia) és Takeminakata (Okuninushi fia) között lefolytatott szumómérkőzés döntötte el a tulajdonjog vitát. Így esett, hogy Japán fölött Amaterasu vette át a hatalmat, melyet később azok a császárok gyakoroltak, akik mind a Napistennő leszármazottainak vallották magukat, kezdve az első uralkodóval, a legendás Jinmu császárral (aki a legenda szerint apai ágon Amaterasu ükunokája, anyai ágon pedig a másodunokaöccse volt), egészen az 1989-től napjainkig regnáló Akihito császárig.

A későbbi feljegyzések szerint a szumó a 600-as évek közepétől a császári udvarban megtartott rendezvény volt, aztán a történelem során többször eltűnt, majd újra és újra megjelent, legutóbb 1873-ban, amikor az akkori uralkodó, Meiji császár engedélyezte a nőknek a tornák megtekintését. A nők rajongása segített visszaállítani a sport egykori dicsőségét. 1909-ben Tokióban megépült a Ryogoku Kokugikan, az a szumócsarnok, amelyben a mai napig megrendezésre kerülnek a Tokióban zajló szumótornák!

04 - Egy szumós mindennapjai

Egy rikishi (szumóbirkózó japánul) életében a szumó nem ér véget az edzéssel. Nem ér véget sohasem.

A hivatásos szumózók heyákba (szumóistállókba) tömörülve élnek az edzőikkel. Kisközösségük feudális, rangalapú, vagyis az alacsonyabb rangú rikishik kiszolgálják a jobb eredményekkel rendelkező birkózókat.  

Íme egy átlagos nap egy heyában:

04:30 - Az alacsonyabb rangú rikishik ébresztője

05:00 - Edzés
07:00 - A sekitorik (első- és másodosztályú birkózók) ébresztője
08:00 - A sekitorik csatlakoznak az edzéshez. (közben az ételfelelősök elkezdenek dolgozni az ebéden)

11:00 - Vége az edzésnek.
11:30 - Fürdés, a magas rangúak mennek először.
12:00 - Főétkezés vagy chanko - először a legmagasabb rangúak ehetnek.

13:30 - Véget ér a chanko. Az alacsony rangúak elvégzik a ház körüli teendőket.
14:00 - Csendespihenő.
16:00 - Ébredés, szabadidő. Aki szeretne, edzhet, de nem kötelező. Az ételfelelősök elkezdik a második étkezés előkészítését.
18:00 - Vacsora, utána megint csak szabad idő.
23:00 - Takarodó. Az alacsonyabb rangúak mennek először.

05 - Mindent a győzelemért

A szumósok életét a kéthavonta megrendezett honbasho-k (szumótornák) strukturálják. Minden torna 15 napig tart, a rikishik minden nap egyetlen egy meccset játszanak, ami sokszor nem tart tovább pár másodpercnél.

Minden energiájukat erre a néhány másodpercre kell összpontosítaniuk úgy, hogy a lehető legjobb szellemi és fizikai állapotba kerüljenek, mielőtt elindul a küzdelem. A győzelem ugyanis mindennél fontosabb. Ha egy birkózó a tizenöt mérkőzéséből több mint 8 győzelmet megszerez, vagyis kachikoshi-t ér el (pozitív mérleggel zárja a tornát), akkor a következő torna előtt feljebb, ellenkező esetben, ha makekoshi-t csinál (negatív mérleg), akkor lejjebb sorolják a Banzukén. 

06 - A Banzuke

A Banzuke a Nihon Sumo Kyokai (Japán Szumó Szakszövetség) által kiadott, kézzel írott ranglista, mely kéthavonta jelenik meg, mindig a következő honbasho kezdete előtt 13 nappal. A 2017. január 8-án kezdődőtt Hatsu Basho-n például 629 rikishit rangsoroltak.

Jonokuchi (6. osztály) - 45 rikishi
Jonidan (5. osztály) - 194 rikishi
Sandanme (4. osztály) - 200 rikishi
Makushita (3. osztály) - 120 rikishi
Juryo (2. osztály) - 28 rikishi
Makuuchi (1. osztály) - 42 rikishi 

A Juryoban és a Makuuchiban küzdő rikishiket sekitori-nak hívják, ők azok, akik fizetést kapnak. Ők a szumó élvonala, a legtöbb tudósítás róluk szól. Számuk minden tornán 70 (42+28). Az első osztályban további rangok találhatók: Maegashira (számozott rangsor, a Maegashira 1-es a legerősebb), Komusubi, Sekiwake, Ozeki és Yokozuna - utóbbi négy összefoglaló neve a sanyaku..

Ahhoz, hogy egy Sekiwake Ozeki rangot kapjon, nem elég egy egyszerű kachikoshi; három egymást követő tornán minimum 33 győzelmet kell megszereznie. Cserébe viszont csak akkor lehet megfosztani egy Ozekit a rangjától, ha két egymást követő tornán is makekoshi-val, azaz negatív mérleggel zár.

Ha egy Ozeki 3 egymást követő tornán minimum 38 mérkőzésen győzedelmeskedik, és sikerül megnyernie két egymást követő basho-t, akkor az NSK előléptetheti Yokozuna rangba. Egy Yokozunát nem lehet lefokozni, karrierje végéig viselheti a rangját. Ha romlik a teljesítménye, a szövetség kényszerítheti a visszavonulását.

07 - A szumó napjainkban

"A szumó Japán nemzeti sportja". Mégis, az elmúlt 16 évben, egészen idén januárig a három legmagasabban rangsorolt rikishi, azaz mind a három yokozuna mongol nemzetiségű volt. De a mongol fölény nem csak itt érvényesült. Elképesztő adat: a 2006 és 2016 januárja között eltelt tíz évben nem született Japán yusho (tornagyőzelem)! A 2016 januárjában megrendezett Hatsu Basho-n viszont sokak meglepetésére a japán Ozeki, Kotoshogiku diadalmaskodott, aki élete első tornagyőzelmét szerezte meg. Az azóta eltelt egy évben a minden idők legnagyobb Yokozuná-jának tartott Hakuho elvesztette addigi fölényét, és a másik két japán Ozeki is kiemelkedő teljesítményre volt képes. Tavaly szeptemberben Goeido tornagyőzelmét ünnepelhettük, idén januárban pedig az egyik legkiegyensúlyozatobb Ozeki, Kisenosato nyerhette el a császári kupát, nem sokkal ezután pedig yokozunává avatták. A hetekig tartó rendezvénysorozat egyik legjelentősebb pillanata az volt, amikor Kisenosato először bemutatta a yokozunák formagyakorlatát. A nyilvánosan megrendezett dohyo-iri-re, azaz a ringbelépési ceremóniára több mint 18000-en voltak kíváncsiak. 

Nem sokkal később az új japán közönségkedvenc Kisenosato istállótársát, a szintén japán szármázasú Takayasu-t ozeki rangba léptették. A mongol időszak végének kezdetét jelzi még egy egész generációnyi fiatal, japán harcos, akik már most szép számmal képviseltetik magukat az első osztályban: Mitakeumi, Shodai, Ura, Hokutofuji, Takakeisho, Chiyonokuni, és a májusban debütáló, remekül szereplő Onosho - a teljesség igénye nélkül. 

Vajon meddig juthatnak a friss japán tehetségek? Ez már a jövő zenéje... kövessétek az eseményeket élőben a szumo.info-n!