TOP 28 legnépszerűbb szumós - 3. rész (10.-1.)
A nikkansports.com japán nyelvű hírportál internetes szavazásán megszületett a 28 legkedveltebb szumós rangsora! Vajon ismersz már közülük párat? 3. rész.
"- Mindegyik ugyanúgy néz ki..."
"- Semmi különbség köztük..."
"- Nagy, kövér állatok..."
Pedig mindegyiküknek jókora rajongótábora van! 57775 szavazó tette le a voksát, a legnépszerűbbet 7074-en, a huszonnyolcadik helyezettet pedig 849-en választották. Feltörekvő újoncok, kiöregedő veteránok, alacsony, magas, sovány, kövér... Lássuk kik azok, akiket a legeslegjobban szeret a japán közönség!
Háromrészes sorozatunk befejező részében a 10.-1. helyezett birkozók rövid portréját olvashatjátok!
10. Goeido (2028 szavazat)
A 31 éves Goeido már általános iskolában is kiemelkedő tehetséget mutatott, de alacsony testfelépítése és relatív vékonysága okán gyakran kikapott nála nagyobb ellenfeleitől, ami érthető módon visszavetette a lelkesedését. Az erős szumóoktatásáról híres Sakami Sakae gimnáziumban folytatta tanulmányait, ahol a hozzáértő edzők segítségével hamar elismert gyerekszumós lett. Érettségi évében egyedüli középiskolásként indult el az 53. Japán Amatőrszumó-bajnokságon, ahol negyedik lett. Így - akkor még Sawai néven - 2005 márciusában, a Sakaiwaga istálló színeiben mutatkozhatott be a hatodik osztályban. Mindössze 10 tornával később, 2006 novemberében sekitori rangba, pontosabban a Juryo 11-es pozícióba sorolták a banzuké-n, ekkor változtatta meg shikoná-ját Goeido-ra. 2007 szeptemberében, 11-4-es eredménnyel és a Küzdőszellem Különdíjával debütált az első osztályban. Változatos karrierje során még kétszer sikerült elnyernie a Kanto-sho-t, további 3 alkalommal ítélték neki a Gino-sho-t, azaz a Technika Különdíját, és ötször kapott Shukun-sho-t, azaz a Kiemelkedő Teljesítmény Különdíját. 2012 májusától 2014 júliusáig rekordnak számító 14 (!) tornán keresztül képes volt megőrizni sekiwake rangját. Ez alatt az időszak alatt két alkalommal is (7-8-as) makekoshi-t csinált, de mivel az alsóbb rangok között nem találtak előléptethető jelöltet, sekiwake maradhatott.
Összesen 5 alkalommal ért el jun-yusho-t (második helyezést egy adott tornán), köztük négyet hosszú sekiwake-karrierje alatt. Utolsó sekiwake tornáján 12-3-at ért el, jun-yusho-t és Shukun-sho-t is szerzett, így került a 2014. évi szeptermberi banzukén az ozekik közé. Ozeki pályafutása során, azaz az elmúlt 18 torna alatt jelentősen romlott a formája. Ötször például negatív mérleggel, azaz makekoshi-val zártt, így öt alkalommal került kadoban státuszba; és mindössze kétszer tudott kétszámjegyű győzelmet elérni. Tegyük hozzá, hogy ezek közül az egyik alkalommal (2016 szeptemberében) zensho yusho-t, azaz veretlenül (15-0-val) elért tornagyőzelmet szerzett, így feliratkozott arra a nem túl népes listára, amelynek mindegyik tagja yokozuna volt, vagy a zensho yusho után nem sokkal később yokozuna lett. Azonban Goeido 2016 szeptembere után csak egy csalódást keltő 9-6-ra volt képes novemberben.
Különvélemény:
Goeido-t két éve figyelem, és az említett zensho yusho-n kívül nem nagyon láttam még benne olyan kvalitást, ami miatt a yokozuna rang méltó birtokosává kellene váljon. Sőt! Egyes tornákon olyan gyenge teljesítményt mutatott, amit leggyakrabban Maegashira birkózóknál láthatunk csak. Sokan sérüléseivel magyarázzák az ozeki gyenge formáját, én tovább mennék: ozeki karrierje alatt (a 15-0-s zensho yusho-t és a 2016 márciusi 12-3-as tornáját kivéve) sosem mutatott olyan küzdőszellemet, mint sekiwake korában. Gyakran gondoltam, hogy elveszítheti ozeki rangját, nagy meglepetés számomra, hogy mégis Kotoshogiku volt az, aki elindult a lejtőn. Goeido tartja magát az ozeki rangban, és (tizedik helyezésével a népszerűségi listán) a japán szurkolók szívében is.
9. Shodai (2064)
Shodai már gyermekkorában, a játszótéren is szumózott, itt fedezte fel az Uto-fiúk Szumóklubjának egyik edzője. Kisiskolás kora óta nagyszerű eredményeket mutatott, érettségi évében országos ifi-szumóbajnok lett. A Tokiói Mezőgazdasági Egyetem tanulójaként is versenyszerűen szumózott, másodévben egyetemi yokozuna lett, és lehetőséget kapott arra, hogy makushita tsukedashi-ként belefogjon professzionális szumós karrierjébe. Shodai azonban az egyetemet választotta. Harmadévben, a Japán Amatőrszumó-bajnokságon alulmaradt Endo-val szemben, így abban az évben már nem neki, hanem Endo-nak ajánlották fel a harmadosztályú debütálás lehetőségét. Végül 2014 májusában, a Tokitsukaze istálló tagjaként mutatkozott be a hatodik osztályban, ahol 7-0-val Jonokuuchi yusho-t szerzett. Innentől, egészen 2016 májusáig, mind a tizenkét tornáján kachikoshi-val, azaz pozitív mérleggel zárt - az utolsó kettőn már a Makuuchi-ban küzdött! Makuuchi bemutatkozása alkalmával (Maegashira 12-es rangban) 10-5-tel, és Kanto-sho-val (azaz a Küzdőszellem Különdíjával) zárt. Legjobb tornája talán a 2016. évi novemberi Kyushu basho volt, ahol Maegashira 3-as rangban (immár két ozekivel és egy yokozunával is megküzdve) 11-4-es mérleggel zárt, és megszerezte második Kanto-sho-ját. Ezután sekiwake rangot kapott (élete legjobb rangja), de nem tudta megtartani a rangját, mert 7-8-as makekoshit csinált, majd a következő tornán komusubi-ként 4-11-et. 2017 májusában M5-ös rangban 10-5-tel zárt, júliusban a Maegashira rangok legtetején, a keleti 1-es pozícióban küzdhet majd. Legnagyobb ellenfele Mitakeumi lesz, a kettejük között megrendezett 8 meccsen 5-ször Shodai, 3-szor Mitakeumi tudott győzni.
Különvélemény:
A kanadai Moti Dichne, azaz Kintamayama (akinek a tornákról készült összefoglaló videókat köszönhetjük) Shodai debütálásakor úgy kezdett rá hivatkozni, mint a "következő ozeki"-re. Azóta már tudjuk, hogy Takayasu lett a következő Ozeki, de így is nagy figyelem övezi a fiatal Shodai-t Kintamayama-videók nézőinek tízezres táborában. De tény, ami tény: eddigi rövid első osztályú karrierje során remek szumót mutatott, gyakran okozott meglepetést azzal, hogy könnyedén bánt el jóval tapasztaltabb és magasabban rangsorolt birkózókkal (megszerezte már a topbirkózók közül Goeido, Terunofuji, Kotoshogiku és Hakuho skalpját is). Szumója élvezetes, testfelépítése és megbízható technikája arra predesztinálja, hogy sokáig jusson a banzukén. Könnyen lehet, hogy egyszer ozeki, sőt, akár yokozuna válik majd belőle!
8. Ikioi (2326)
Ikioi gyermekkora óta szumóbirkózó szeretett volna lenni. Alsó tagozatban egy szumóklubba járt a későbbi Goeido-val is, és második helyezést ért el a korosztályos nemzeti bajnokságon. Miután hiába jelentkezett, nem vették fel az erős szumós képzést nyújtó Hotoku Gakuen gimnáziumba, úgy döntött, hogy egy darabig nem foglalkozik a versenyszerű szumóval, és szülei szusizójában kezdett dolgozni, több mint három éven keresztül. Azután 18 évesen mégis jelentkezett az Isenoumi istállóba, ahová fel is vették, így 2005 májusában Ikioi néven bemutatkozott a Jonokuuchi-ban, azaz a hatodik osztályban. A következő hat év lassú építkezéssel telt, főleg a harmadosztályban küzdött ebben az időben, annak is a közepe táján. 4-3 után 3-4, ritkán egy-egy 5-2... Nem látszott a kiugrás lehetősége, míg végül (több mint egy évig a az első 8 Makushita rang valmelyikében küzdve a sekitorivá válásért) 2011 szeptemberében a Makushita 3-as rangban 5-2-es eredményével ki nem érdemelte a másodosztályba való fellépést. Innentől kezdve azonnal berobbant a szumóvilágba: élete első sekitori tornáján (J14-es rangban) 12-3-mal Juryo yusho-t szerzett, majd 2012 januárjában J3-asként 10-5-ös eredményt ért el, így márciusban már az első osztályba sorolták a banzukén. Ugyan itt nem tudott rögtön megkapaszkodni, két rövid Juryo-ban tett látogatás után (immár 2012 novembere óta) már végig a Makuuchiban küzdött. Legjobb tornája a 2015. évi novemberi Kyushu basho volt, ahol M4-esként 12-3-mal jun-yusho-t és Kanto-sho-t szerzett. Élete legjobb rangja sekiwake, 2016 májusában érte el, de 4-11-es eredménye után visszaesett a Maegashira rangokba. Az azóta eltelt egy évben a M1-8-ig rangsorolták, de így is felhívta magára a figyelmet 3 kinboshi-val ("arany csillag" - azok kapják, akik Maegashira-ként győzedelmeskednek egy yokozuna felett) , melyből kettőt Hakuho, egyet pedig Kakuryu ellen szerzett meg.
Különvélemény:
Ikioi a tökéletes küzdőszellemű szumós: ha koncentrál, a legnagyobbakat is képes megszorongatni (a jelenlegi topbirkózók közül csak Kisenosato és Harumafuji ellen nyeretlen), és intenzív mimikája mutatja a hatalmas erőfeszítést, amit hozzáad egy-egy mérkőzéshez. A szurkolók könnyen empatizálnak a rendkívül kedves, nyitott személyiségű, udvarias (és gyakran humoros!) Ikioi személyiségével. Én akkor szerettem bele, amikor épp egy évvel ezelőtt júliusban 11 találkozásukon életében először legyőzte a hatalmas Hakuho-t. A linkre kattintva az NHK World angol nyelvű kommentárjával ellátott összefoglaló videót láthattok a mérkőzésről, amelyen Hakuho térde megbicsaklik, és a földre kerül. A győztes Ikioi úgy mozdul a földön ülő yokozuna felé, mintha hímes tojás lenne, majd felsegíti a hirtelen sérülést szenvedett yokozunát. Hiába, a győzelmet is tudni kell viselni! Ikioi az ilyen és ehhez hasonló pillanatai miatt kerülhetett be a TOP 10-be.
7. Hakuho (2380)
A minden idők legeredményesebb yokozuná-jaként számon tartott Hakuho Mongóliából származik, édesapja a nagy mongol birkózóbajnok, Jigjidin Mönkhbat - aki a Mexikóvárosban megrendezett 1968-as nyári olimpiai játékokon megszerzett ezüstérmével hazája első olimpiai medalistája lett. A fiatal Hakuho számára azonban mégsem a birkózást, hanem a kosárlabdát szánta. De a vér nem válik vízzé - az apai nyomás ellenére Hakuho eltökélte: szumóbajnok lesz belőle. 15 évesen Japánba utazott a mongol Kyokoshuzan meghívására, aki - némi ráhatással, hiszen a fiatal mongol kamaszfiú testfelépítése egyáltalán nem tűnt alkalmasnak arra, hogy jó szumós válhasson belőle - elintézte, hogy kipróbálhassa magát a Miyagino istállóban. 2001 májusában debütált, és az első pár évben nem sok vizet zavart, nem voltak veretlen tornái az alsóbb osztályokban, nem hívta fel magára a figyelmet. 2004 januárjában jutott fel a Juryo-ba, éppen akkor lett sekitori, miután két hónappal azelőtt a hawaii származású Musashimaru yokozuna visszavonult. A sportág egyetlen yokozunája immár a szintén mongol Asashoryu volt. Fizetett birkózóként valami megváltozott Hakuho körül: második Juryo tornáján 12-3-mal Juryo yusho-t szerzett, majd 2004 májusában végre bemutatkozhatott a Makuuchi-ban is, ahol szintén 12 győzelemmel és egy Kanto-sho-val a birtokában tért haza. Novemberben már az igencsak tiszteletreméltó Maegashira 1-es rangban küzdött, ismét 12 győzelmet szerzett, és megkapta első Shukun-sho-ját (Kimagasló Teljesítmény Különdíját). Hab a tortán, hogy második találkozásukon sikerült legyőznie Asashoryu-t. 2006 májusában élete első ozekiként vívott tornáján megszerezte élete első tornagyőzelmét (addig "csak" 4 jun-yusho-t tudott elérni). 7 torna után (melyből egyet sérülés miatt teljes egészében kihagyott), 2007 májusában 15-0-s, zensho yusho-ja után júliusban yokozuna-ként kezdhette meg küzdelmeit.
Yokozuna karrierje egészen egyedülálló. Az elmúlt 10 évben 38 tornagyőzelem (ebből 13 zensho, azaz veretlen!) és 21 jun-yusho (azaz második hely) került a neve mellé. Asashoryu visszavonulása után két évig egyedül viselte a yokozuna rangot, mielőtt a szintén mongol Harumafuji-t elő nem léptették.
Szinte minden szumós rekord az ő nevéhez fűződik, kivéve a leghosszabb győzelmi sorozat rekordját -
1. Futabayama 69 győzelemmel,
2. Hakuho 63-mal
Kétség sem férhet ahhoz, hogy történelmi jelentőségű yokozuna.
Különvélemény:
Eredményeihez képest népszerűtlennek is tekinthető. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy nem japán nemzetiségű, másrészt azzal, hogy a japán közönség egy kicsit megunta. Totális dominanciája monotonitássá fajult. Volt idő, amikor nem az volt a kérdés, hogy Hakuho nyeri-e a következő tornát, hanem az, hogy sikerül-e egyáltalán valakinek megszorongatnia a mongol zsenit. Az utóbbi évben azonban rendre elmaradt tökéletes formájától. 2016 júliusától idén májusig nem volt képes tornagyőzelmet érő teljesítményre (két tornán is visszalépett a küzdelmektől), így viszont felbátorodhatott a többi yokozuna, és az ozeki-k is! Formaromlását sokan a korával magyarázták, visszavonulását közelgő lehetőségként érezték, de májusban újabb veretlen, azaz zensho yusho-jával rájuk cáfolt. Nagy kérdés, hogy meddig lesz képes megtartani jelentőségét, hiszen a tornagyőzelmekre éhes fiatal generáció már ott toporog mögötte!
6. Terunofuji (2828)
Az Isegahama istálló 25 éves mongol származású birkózója Hakuho édesapjának judo-tanítványaként kezdte, de a benne lévő potenciál miatt a nagy mongol Jigjidin Mönkhbat unszolására szumós karrierbe kezdett. A Magaki istálló fogadta be, Wakamisho néven náluk debütált 2011 júliusában. Két évvel később szeptemberben (miután a Magaki beya megszűnt) már az Isegahama színeiben mutatkozott be a Juryoban, ekkor lett Terunofuji a shikoná-ja. Első sekitori tornáján 12-3-mal zárt, és megszerezte a Juryo yusho-t. 2014 márciusában mutatkozott be a Makuuchiban, és 2015 márciusában már sekiwake rangban szerezte meg élete első jun-yusho-ját, miután 13-2-es mérleggel zárt (csak Kisenosato és Kaisei győzte le). Májusban szintén remek tornája volt: 12 győzelemmel meg tudta szerezni a tornagyőzelmet, és sorozatban harmadik Kanto-sho-ját is megkapta. Júliusban már ozekiként küdzött. 2016 elején azonban térdsérülést szenvedett, és azóta már négy alkalommal is makekoshi-val zárt, minden második tornáján a lehető legszűkebb (8-7-es) kachikoshi-val tudta csak elkerülni a visszafokozást. Azonban idén márciusban és májusban ismét megcsillantotta két évvel ezelőtti formáját, 30 meccsen 25 győzelem, és két jun-yusho is a neve mellé került.
Különvélemény:
Éppen két éve, első ozeki tornáján láttam először játszani, és meggyőződésem volt, hogy nincs messze a nap, amikor yokozuná-vá választják. Sérülését azonban hosszú ideig képtelen volt kezelni, így az elmúlt évben nem tudott beleszólni a tornagyőzelemért vívott harcba. Azonban márciusban már csak hajszálon múlt a második yusho, Kisenosato csak rájátszásban tudta legyőzni a fiatal mongolt. Ha egészséges, hosszú és fényes yokozuna-karrier várhat rá!
5. Endo (2998)
Endo gyermekkorában édesapja hatására kezdett el szumózni. Ő maga nem kedvelte, de ahogy elmélyült a sportágban (és látta az akkori mongol yokozuna Asashoryu szumóját), egyre közelebb került hozzá. Már a középiskolában országos ismertségre tett szert, amikor csapatban és egyéniben is győzni tudott a korosztályos országos bajnokságon, így nem meglepő, hogy a Japán Egyetem közgazdaság szakán is folytatta a szumót: az egyetemi csapat csapatkapitányaként két egymást követő évben is amatőr yokozuna lett. Ennek ellenére régi álma volt, hogy tanár lehessen, így csak hosszas gondolkodás után döntött a professzionális szumókarrier mellett. Az Oitekaze istálló színeiben, makushita tsukedashi 10-esként debütált (5 pozícióval feljebb, mint mások - ő a második egyetemi szinten sikeres fiatal, akinek a szumószövetség megajánlotta ezt a nagyon magas rangú belépőt), és már a harmadik tornáján sekitori lett belőle. Juryo 13-asként 14 győzelmet szerzett, ezzel megszerezte a Juryo yusho-t, és egy torna alatt "átugrotta" a másodosztályt. 2013 szeptemberében Maegashira 13-as pozícióban debütált a Makuuchi-ban. Bár a bemutatkozó tornáján szépen helyt állt (9 győzelem, 5 vereség, 1 kihagyott mérkőzés), az első igazán jó eredményét 2014 januárjában érte el, amikor M10-esként 11-4-gyel zárt, és neki ítélték a Küzdőszellem Különdíját. Már ezután kipróbálhatta magát a Maegashira 1-es rangban (ami azóta is élete legjobb rangja), de mindössze 6 győzelmet ért el, így nem tudott följebb lépni. Egy évvel később, a 2015-ös márciusi tornán sérülést szenvedett és a 6. napon visszalépett a további küzdelmektől. Egy évvel később januárban alcsonyabb rangban megint vissza kellett lépnie, újabb baleset miatt. Így 2016 márciusában rövid látogatást tett - vissza a Juryoba. 11 győzelmet szerzett, így azóta a Maegashira rangokban versenyez. Élete legjobb eredményét 2016 szeptemberében érte el, amikor az egyik legalacsonyabb, Maegashira 14-es rangban 13 győzelmet szerzett, ami jun-yusho-t ért, és neki ítélték a Gino-sho-t, azaz a Technika Különdíját. Három kinboshi-t szerzett életében (Kakuryu, Hakuho és idén májusban Kisenosato ellen), de ezek közül egyik tornán sem tudott pozitív mérleget elérni.
Különvélemény:
Amikor két évvel ezelőtt újra elkezdtem nézni a szumót, Endo körül hatalmas felhajtás volt. Nagyon erős volt a médiában való jelenléte, rengeteg üzlet és vállalkozás szerette volna vele reklámozni termékeit és szolgáltatásait, sőt! Endo-játékfigurákat is a piacra dobott egy-két szemfülesebb gyártócég, így próbálva kihasználni a birkózó körül lévő hisztériát. A japán közönség az ő mérkőzéseire volt leginkább kíváncsi, de sokszor kellett csalódniuk: Jun-yusho-ján kívül (amit a Maegashira aljáról ért el, így elkerülte a top birkózók nagy részét) nem mutatott kiemelkedő teljesítményt. Három alkalommal ért el a Maegashira 1-es rangig, de egyszer sem tudott kachikoshi-t csinálni. Talán soha be nem váltott ígéret marad, talán rendeződik az egészségi állapota, és képes lesz összegyűjteni annyi energiát, hogy eljusson a sanyaku rangok valamelyikébe... A közönség mindenesetre még nem fordult el tőle, és szeretettel szurkolnak a 26 éves japán rikishi-nek.
4. Harumafuji (3654)
A 33 éves mongol yokozuna birkózócsaládba született, édesapja a mongol liga elismert versenyzője volt. 15 évesen fedezte fel az egykori Asahifuji yokozuna, és meghívta az Ajigawa istállóba. 2001 márciusában Ama néven indult el a hatodosztályban, és veretlen Jonokuuchi yusho-t szerzett. Három évvel később J12-esként csatlakozott a sekitori-k mezőnyéhez, 2004 szeptemberében pedig J4-esként 11-4-gyel Juryo yusho-t szerzett, ami után bemutatkozhatott az első osztályban. 2006 januárjában jött a következő fordulópont: megszerezte első győzelmét az akkori egyedüli yokozuna, Asashoryu ellen. 2006 májusában komusubi, 2007 májusában sekiwake rangot nyert (ekkor változott meg az istállója neve Isegahamá-ra). Ezután már nem esett vissza a maegashira rangok valamelyikébe, és egyre javuló eredményeket ért el, amit a Japán Szumószövetség gazdagon jutalmazott: 1 Kanto-sho-t (Küzdőszellem), 3 Shukun-sho-t (Kimagasló Teljesítmény) és 5 Gino-sho-t (Technika Különdíja) ítélt neki. Miután 2008 novemberében sekiwake rangban 13-2-es eredménnyel megszerezte élete harmadik jun-yusho-ját, a fiatal Ama ozeki rangot kapott.
Nevét Harumafuji-ra változtatta, és folytatta az útját a csúcs felé. Harmadik ozeki tornáján, 2009 májusában 14-1-gyel megszerezte élete első tornagyőzelmét, miután rájátszásban győzte le azt a Hakuho-t, akitől a 13. napon elszenvedte egyetlen vereségét. A következő yusho-ra sokáig kellett várni (sérülésekkel is meg kellett küzdenie az eltelt időszakban), 2011 júliusában, szintén 14-1-gyel, de ezúttal rájátszás nélkül érdemelte ki. Egy évvel később, 2012 júliuásban 15-0-s zensho yusho-t ért el, amit szeptemberben megismételt, így 2011 novemberében yokozuná-vá avatták.
Az elmúlt öt évben, yokozuna-ként, még 4 alkalommal ért el tornagyőzelmet, és négyszer lett második. Öt alkalommal vonult vissza a versenyzéstől.
Különvélemény:
Eredményeit tekintve nem különösebben nagyszerű yokozuna Harumafuji, de aki ismeri a szumóját, nagy szeretettel beszél róla. Alacsony és vékony testfelépítése miatt gyakran kerül hátrányba, de ésszel és technikával ellensúlyozza tömegének hiányát. És ha egészséges, döbbenetes küzdőszellemről mutat tanúbizonyságot. Emlékezetes a Hakuho-val folytatott párharcuk: 36-22-re vezet ugyan ellene Hakuho, de nincs még egy olyan birkózó, aki ennyiszer tudott volna ellene győzni (második Kisenosato 16 győzelemmel, Asashoryu 12-vel harmadik). Elég megnézni tőlük a legutóbbi, májusi küzdelmüket a 15. napon, aminek a tétje annyi volt: vajon Hakuho megszerzi-e tizenkettedik veretlen, azaz zensho yusho-ját? Harumafuji láthatóan mindent megtesz azért, hogy megfossza yokozuna társát a dicsőségtől. Végül kifullad, de a mérkőzés így is beírta magát a szumótörténelembe, mint minden idők egyik legnagyobb yokozunák közötti csatája!
3. Takayasu (4667)
Fülöp-szigeteki anyja és japán származású apja nevelte az 1990 februárjában született japán Takayasu Akirá-t. Miután gyermekként szép eredményeket ért el baseball-ban, édesapjának feltűnt, hogy hasonló fizikummal bír, mint a szintén az Ibaraki járásból származó Kisenosato, ezért arra bíztatta fiát, hogy kezdjen szumózni, és elintézte, hogy még gimnázium előtt bekerüljön az akkori Naruto, ma Tagonoura istállóba. Takayasu túl nehéznek találta a szumósok életét, így - apja számításai szerint - hét alkalommal is megpróbált megszökni az istállóból, de egy-egy hosszú atyai fejmosás után minden alkalommal úgy döntött, tovább folytatja. 2005 márciusában debütált a hatodosztályban, és öt év telt el addig, míg felküzdötte magát a másodosztályba. 2010 novemberében megkezdhette élete első sekitori tornáját, a Juryo 11-es rangban, amit remek, 11-4-es eredménnyel zárt, rájátszásban maradt alul a tornagyőzelemért folytatott harcban a J4-es Toyohibiki-vel szemben. 2011 júliusában Maegashira 11-es rangban mutatkozott be a Makuuchi-ban, és azóta is az első osztályban küzd. Volt egy-két kiemelkedő eredménye 2013-ban, amikor M7-es rangban 12-3-mal jun-yusho-t szerzett, ekkor jutalmazta meg először teljesítményét a Japán Szumószövetség is: megkapta élete első Kanto-sho-ját (Küzdőszellem Különdíja). Az azóta eltelt időben 4 kinboshi-t is szerzett (3-szor Harumafuji-t, 1-szer Hakuho-t győzte le Maegashira rangban), és összesen 4 Kanto-sho-val, 3 Shukun-sho-val (Kimagasló Teljesítmény Különdíja) és 2 Gino-sho-val (Technika Különdíja) büszkélkedhet. 2017-es évi teljesítményével pedig (január: 11-4 + Kanto-sho, március: 12-3 + Shukun-sho, május: 11-4 + Gino-sho) kiérdemelte, hogy ozeki rangba léptessék. Takayasu lett a Heisei éra (1989-től napjainkig tartó korszak) 24., a szumótörténelem 247. ozekije!
Különvélemény:
Amióta két évvel ezelőtt visszakapcsolódtam a szumó világába, a yokozuná-k és ozeki-k mezőnye megrendíthetetlennek tűnt: Hakuho, Harumafuji, Kakuryu legfelül, Terunofuji, Kotoshogiku, Kisenosato és Goeido pedig szorosan alattuk. 2017-ben azonban felgyorsultak az események: januárban Kisenosato-ból yokozuna lett, Kotoshogiku pedig elveszítette ozeki rangját. Májusra pedig világossá vált, hogy új trónkövetelő érkezik: Kisenosato istállótársa, a szintén japán Takayasu személyében. Mindig látszott, hogy nagyobb potenciállal bír, mint egy átlagos Maegashira birkózó, de ha azt mondja nekem valaki akár tavaly júliusban, hogy Takayasu lesz a következő ozeki, nem hittem volna neki. Azonban idei teljesítménye a sekiwake rangban minden kétséget kizárt afelől, hogy ott a helye a szumó második legmagasabb rangjában, és csak bízhatunk abban, hogy még több edzéssel, tanulással és fejlődéssel akár még tovább láthatjuk szárnyalni a - még mindig fiatalnak tekinthető - szőrőshátú japánt. Mindenesetre a hazai közönség támogatását egyértelműen a magáénak tudhatja!
2. Ura (5441)
A mindössze 25 éves Ura Kazuki már egyetemi évei alatt nagy népszerűségre tett szert, amikor elindult a tizenöt sportág (köztük az aikido, a judo, a karate, a kendo, a sumo, a teakwondo és a többi) képviselőinek részvételével megrendezett World Combat Games elnevezésű szentpétervári sporteseményen. Látványos és akrobatikus megmozdulásaival pehelysúlyú aranyérmet szerzett szumóban.
2015 májusában debütált a professzionális szumó hatodik osztályában, ahol 7-0-s, veretlen Jonokuuchi yusho-t szerzett, majd az ötödosztályban és a harmadosztályban kétszer is csak rájátszásban veszítette el a tornagyőzelmeket. Már tavaly májusban, azaz hét tornával a bemutatkozása után sekitori lett belőle, amikor Juryo 13-as rangban küzdött a másodosztályban. Tavaly szeptemberben, a Juryo legtetején megtorpant, így idén márciusban mutatkozott be végül a Makuuchi-ban. Sokan kíváncsiak voltak, hogy különleges megoldásai és nemszokványos stílusa mire lesz elég a sekitori mezőnyben. A látványos megoldások nem tűntek el, sőt! Idén januárban a rendkívül ritka "tasukizori" technikával sikerült legyőznie a hozzá képest hatalmas Amakazé-t. Ezt a technikát még senki nem használta a másodosztályban, és az első osztályban is csak egyetlen egyszer, 66 évvel ezelőtt használták, nem más, mint a későbbi yokozuna Tochinishiki. Márciusban M12-es rangban szűk (8-7-es) kachikoshi-t ért el, májusban M10-esként 11-4-gyel zárt. Élete legjobb rangjában, Maegashira 4-esként vág neki a 2017-es Nagoya basho-nak. Érdemes megemlíteni legnagyobb ellenfelét, aki ellen még nyeretlen: hat alkalommal is alulmaradt a szintén feltörekvő újonc Takakeisho ellen.
Különvélemény:
Ura népszerűsége - látványos szumója mellett - viselkedésének is köszönhető, úgy a dohyo-ban, mint azon kívül. Udvarias, pozitív, mosolygós, rendkívül tisztelettudó és értelmes birkózó benyomását kelti, de a küzdőtéren vad dolgokra is képes! Már két éve, amikor még az alacsonyabb osztályokban küzdött, gyakran láttam a videóit a külföldi fórumokon, és egy csapásra a követője lettem. Testalkatának kicsinységét fürgeséggel, hajlékonysággal és hatalmas technikai tudásával kompenzálja, és egyre magasabbra tör. Az elmúlt fél évben 9 kilót is felszedett, hogy jobban megállja a helyét az első osztályú birkózók között, és májusi eredménye azt mutatja, hogy megtanulta kezelni a többletsúlyt. Ettől függetlenül júliusban nagyon magasra tört, sokak szerint eléri "a Fal"-at, egyesek óvatosabbak és bíznak egy újabb kiváló teljesítményben. Én is utóbbiak között vagyok. Azt szívesebben közvetíteném :)
Addig is álljon itt egy válogatás Ura legszebb megmozdulásaiból:
1. Kisenosato - 7074
A hatodik alkalommal megrendezett szavazás első helyén immár hatodszorra az új japán yokozuna: Kisenosato. Bár gyermekkorában nagy figyelemmel követte a szumótornákat, középiskolás koráig az iskolai baseball-csapatot erősítette. 14 éves korában a Naruto istálló vezető oyakatá-ja (azaz edzője), az ex-yokozuna Takanosato meggyőzte szüleit arról, hogy testalkata arra predesztinálja, hogy nagyszerű sumotori válhasson belőle. Így gimnázium helyett csatlakozott a Naruto istállóhoz (amit 2013 óta Tagonoura istálló néven jegyeznek).
2002 májusában, azaz több mint 15 évvel ezelőtt kezdte meg pályafutását Hagiwara néven, és ezt a nevet viselte egészen 2004 novemberéig, amikor Maegashira 16-os rangban debütált a szumó első osztályában, a Makuuchiban, ahol azóta is - immár Kisenosato-ként - versenyez. Az első évében ugyan nem sikerült a M11-es rangnál feljebb jutni, és az első 5 tornájából hármon negatív mérleggel zárt, első kiemelkedő tornája a 2005 szeptemberében megrendezett Aki basho volt, ahol 12-3-as eredménye után a Japán Szumószövetség (NSK) neki ítélte a Küzdőszellem Különdíját, azaz a Kanto-sho-t. 2006 júliusára elérte a komusubi rangot, amit 4 tornán keresztül birtokolni is tudott. Két évvel később komusubi rangban 10-5-tel zárt, de - mivel mind a két akkori sekiwake (Kotoshogiku és Ama vagyis Harumafuji) kachikoshival zárt, nem szabadult fel sekiwake pozíció - komusubi rangban maradt [1949 óta ez volt a harmadik alkalom, amikor egy komusubi 10-5-ös eredménye után nem nyert előléptetést]. 2009 márciusára érte el a sekiwake rangot először, és két év telt el addig, míg meg tudta vetni a lábát a szumó harmadik legmagasabb rangjában. A szerencse továbbra sem állt mellé: miután 2010 novemberében Maegashira 1-es rangban 10-5-tel zárt, 2011 januárjában sekiwake-ként is megismételte ezt az eredményt. Az NSK jelezte számára, hogy ha márciusban meg tud szerezni 13 győzelmet, akkor ozekivé léptetik. A 2011 márciusi torna azonban (a szumósport történetének egyik legnagyobb fogadási-zsarolási botrányának kirobbanása után) elmaradt, és májusban is épphogy csak meg tudta szerezni kachikoshi-ját (8-7-es mérleggel zárt). Innentől kezdve viszont már nem engedte el a sekiwake rangot. Júliusban 10, szeptemberben 12 győzelmet ért el (és megszerezte élete első jun-yusho-ját is). A novemberi tornán legnagyobb riválisával, Kotoshogiku-val küzdött meg az utolsó napon, aki legyőzte őt, de az NSK úgy döntött, hogy 32 győzelmére is megítéli neki a szumósport második legerősebbjének számító ozeki rangot. 5 és fél évet töltött el az alsó sanyaku rangokban és a maegashira-joi mezőnyében, ez alatt 5 Shukun-sho-t (Kimagasló Teljesítmény), 3 Kanto-sho-t (Küzdőszellem), és 1 Gino-sho-t (Technika Különdíja) ítéltek meg neki, és 3 kinboshi-t szerzett - az elsőt Asashoryu, a másik kettőt Hakuho ellen.
Ozekiként 31 tornán vett részt és ezek közül 11-en jun-yusho-t, azaz második helyezést szerzett. Öt év alatt négy alkalommal tűnt úgy, hogy győzelmeinek megbízhatóan magas száma miatt az NSK fontolgatja a yokozuná-vá avatását, de az áttörés nem sikerült: a tornagyőzelem elmaradt. 2016-ban már egyértelművé vált, hogy ő a legerősebb ozeki, sőt, 69 győzelmével ő lett a teljes mezőny legerősebb játékosa (és az első és egyetlen, aki tornagyőzelem elérése nélkül vívta ki ezt a címet!). 2017 januárjában 14 győzelem és 1 vereség után azonban végre sikerült megszereznie a régóta várt yusho-t! Az NSK sem tétovázott, a torna után nem sokkal yokozuná-vá léptették elő.
Élete első yokozuna tornájának 13. napján megsérült (hisztek a babonákban?), de ez sem akadályozta meg abban, hogy rájátszás során legyőzze Terunofuji-t, és megszerezze második tornagyőzelmét! Az utolsó yokozuna, aki (mintegy 22 évvel ezelőtti) yokozuna-bemutatkozásán tornagyőzelmet volt képes elérni: a híres japán Takanohana - aki 14 évvel ezelőtt vonult vissza a szumó-tól. Az így keletkezett űrt töltötte be a japán néplélekben a 31 éves Kisenosato.
Különvélemény:
Két éve még Terunofuji-t tartottam a legerősebb ozeki-nek, és az akkori formájukat elnézve, ez nem is lehet meglepő, hiszen Terunofuji érkezésével Kisenosato addigi remek formája kicsit visszaesni látszott. 2016-ban azonban már nem lehetett nem észrevenni azt a méltóságteljes viselkedést, amivel Kisenosato bírt a ringben. Megbízható szumójának köszönhetően ritkán lehet neki meglepetést okozni, és a legnagyobb birkózók ellen is kifejezetten erős (Hakuho ellen 16-44, Harumafuji ellen 24-38, Kakuryu ellen már 31-18-as mérleggel büszkélkedhet)! Mégis, sokáig úgy tűnt, koncentrációs problémákkal küzd, fejben nem elég erős ahhoz, hogy a kritikus mérkőzéseken - melyeken rendre eldőlt a tornagyőzelem sorsa - , győzelmet tudjon elérni. Ennek vetett véget a 2017-es januári Hatsu basho, ahol élete legjobb eredményével (14-1-gyel) végre bebizonyította mindenki számára, hogy méltó arra, hogy a yokozuna rangot viselje.
Számomra meghökkentő volt élete első yokozuna-szereplése is márciusban: a sérülése után kérdéses volt, hogy egyáltalán tudja-e folytatni a küzdelmeket, de hatalmas erővel felszívta magát az utolsó napra, ahol kétszer egymás után is legyőzte a mongol Terunofuji ozeki-t, aki szintén ácsingózik egy újabb yusho-ra.
Májusban megmutatta magát a tokiói közönségnek, de mozgásán látszott, hogy nincs esélye arra, hogy beleszóljon a yusho-ért folytatott harcba, sérülései kiújultak, így a 10. napon visszavonult a további harcoktól.
Hogy milyen állapotban tudja megkezdeni a júliusi tornát, az kiderül július 9-én, vasárnap!
A TOP28 legnépszerűbb szumós c. portrésorozat első része (28-21. helyezett)
A TOP28 legnépszerűbb szumós c. portrésorozat második része (20-11. helyezett)
Kövesd kedvenc birkózóidat velünk, a július 9-én kezdődő Nagoya basho 15 napja alatt! A szumo.info-n megtekintheted a mérkőzéseket, kibeszélheted a történéseket másokkal, akik szintén érdeklődnek a szumó iránt, valamint háttérinformációkat is olvashatsz majd. Várunk szeretettel!
